Japán-magyar kapcsolatok

Politikai kapcsolatok

• A két ország hagyományosan nagyon jó kapcsolatot ápol egymással. 2013 augusztusában Kishida Fumio külügyminiszter Magyarországra látogatott, ugyanezen év novemberében Orbán Viktor miniszterelnök tett hivatalos munkalátogatást Japánban. A külügyminiszteri látogatást Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2014 novemberében viszonozta. Magyarország és Japán 2019-ben ünnepelték a diplomáciai kapcsolatok fennállásának 150. évfordulóját, így abban az évben számos magas szintű találkozóra került sor. 2019 szeptemberében Kako császári hercegnő Magyarországra látogatott, októberben pedig Áder köztársasági elnök és felesége utazott Japánba, hogy részt vegyenek Őfelsége Naruhito császár trónra lépési szertartásán. Még ez év novemberében Szijjártó Péter külügyminiszteri találkozóra utazott Japánba, decemberben pedig Orbán Viktor hivatalos munkalátogatása keretében Japán-Magyar csúcstalálkozóra került sor Abe miniszterelnökkel. Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter 2021 márciusában Japánba látogatott, hogy részt vegyen az ENSZ 14. Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Kongresszusán (Kiotói Kongresszus), valamint kétoldalú megbeszélést folytatott kollégájával, Motegi Toshimitsuval. Ez év májusában a két külügyminiszter a Varsóban tartott „V4+Japán” külügyminiszteri találkozó margóján is tárgyalt egymással. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 2022 decemberében Japánba utazott, ahol megbeszélést folytatott Matsuno Hirokazu kabinetfőtitkárral és Hayashi Yoshimasa külügyminiszterrel. 2023. februári New York-i találkozójukat követően júliusban Szijjártó külgazdasági és külügyminiszter Japánba látogatott, és kétoldalú megbeszélést folytatott Hayashi Yoshimasa kollégájával. 2024 májusában ismét külügyminiszteri találkozóra került sor Japánban Szijjártó Péter és Kamikawa Yoko miniszterek között.
• Japán kiemelten fontosnak tartja a visegrádi négyekkel történő együttműködés kialakítását is, mivel a Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot tömörítő regionális együttműködés jelenléte a stabil gazdasági növekedés mellett egyre erősödik Európában. A Japán-V4 együttműködést szorosabbra fűzte 2019 áprilisában a Globális Gazdaságról és Szabadkereskedelemről szóló „V4+Japán” Szeminárium, valamint az Abe miniszterelnök szlovákiai látogatása során, az előző évi folytatásaként megtartott harmadik „Visegrádi Csoport plusz Japán” csúcstalálkozó. 2021 májusában hat év után először került megrendezésre Varsóban a „V4+Japán” külügyminiszteri találkozó. 2022 májusában Tokióban és 2023 májusában Pozsonyban főigazgatói szinten „V4+Japán” politikai párbeszédet tartottak.

Gazdasági kapcsolatok

Japán és Magyarország kereskedelme (2022-es pénzügyminisztériumi kereskedelmi statisztikák szerint）

a) kereskedelem

Export Japánból Magyarországra:　1983 milliárd jen

Import Magyarországról Japánba:　1555 milliárd jen

b) főbb termékek

Export Japánból Magyarországra:　gépjárművek, általános berendezések, autóalkatrészek

Import Magyarországról Japánba:　gépjárművek, általános berendezések, elektromos berendezések

Kulturális kapcsolatok

Japán 1965. óta fogad Magyarországról kutatói ösztöndíjas diákokat. Jelenleg kutatói, egyetemi alapképzésre szóló, japán nyelv és kultúra, tanári és tanítói ösztöndíjakra, illetve Young Leaders’ Programra lehet jelentkezni. Minden évben körülbelül 10 magyar diák tanulhat Japánban a japán kormány ösztöndíjasaként. (2022-ig összesen több mint 500 diák nyert el ösztöndíjat.)

1966-tól a Magyar kormány is fogad japán ösztöndíjas diákokat, így a két ország közötti ösztöndíjas csereprogramok nagyon aktívnak mondhatók. 2013-ban a japán Oktatási, Kulturális, Sport, Tudományos és Technológiai Minisztérium és a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma közös megegyezést írt alá, melynek értelmében 100 japán diák kaphatja meg a magyar kormány által létrehozott Stipendium Hungaricum ösztöndíjat. 1991-ben a Japán Alapítvány budapesti irodájának megnyitásával a két ország tovább bővítette kulturális kapcsolatait. 

Magyarországon élő japán lakosok száma

1993 fő（2023. októberi adatok alapján）

Japánban élő magyar lakosok száma

776 fő（2022. decemberi adatok alapján）

Hivatalos látogatások

Kétoldalú egyezmények és megállapodások

• 1961. Kereskedelmi szerződés
• 1973. Kulturális együttműködési megállapodás
• 1975. Kereskedelmi és hajózási szerződés
• 1979. Műszaki-tudományos megállapodás
• 1980. Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény
• 1991. Japán Külföldi Önkéntes Szolgálatról szóló megállapodás (JOCV)
• 1992. Diplomaták, hivatalos útlevéllel rendelkező személyek vízummentességi egyezménye
• 1994. Légiközlekedési megállapodás
• 1997. Magánútlevéllel rendelkezők vízummentességi egyezménye
• 2008. Vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről szóló megállapodás
• 2014. Szociális biztonságról szóló egyezmény
• 2017. Ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás