Copyright© : Magyarországi Japán Nagykövetség |
| [日本語] | ||||
|
Fõoldal> Japán és Magyarország > Japán-Magyar kapcsolatok | |||
Japán-Magyar kapcsolatok(a) Kulturális barátsági kapcsolatok Japán és Magyarország kapcsolata az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1869-ben vette kezdetét. A második világháború után, 1960-ban alapítják meg mindkét országban a követséget, majd azt 1964-ben nagykövetségi rangra emelték. 1989-i magyarországi rendszerváltozás után a két ország közti kapcsolat rohamosan fejlôdésnek indult - ehhez részben Japán támogatása is hozzájárult. (b) Közjogi méltóságok látogatásai, poltikai párbeszéd A két ország politikusai rendszeres látogatást tesznek egymás országában, élénk politikai párbeszédet folytatnak. Elnöki szintű látogatásként említhetô, hogy 2000 áprilisában Göncz Árpád köztársasági elnök a Japán állam vendégeként utazott Japánba (sôt 1990 novemberében Göncz Árpád köztársasági elnök is részt vett ôfelsége Akihito császár trónra lépési ünnepségén), majd 2002 júliusában pedig ôfelsége a japán császár és császárné tett hivatalos látogatást Magyarországon. Miniszterelnöki szintû találkozásra elôször 1985 szeptemberében került sor, amikor Lázár György miniszterelnök a kormány vendégeként érkezett Japánba. Ôt 1991 szeptemberében Antall József miniszterelnök követte, majd 1995 decemberében Horn Gyula miniszterelnök tett látogatást. Végül 2004 októberében a miniszterelnökké választott Gyurcsány Ferenc is megérkezett vendégként Japánba, ahol a két ország közti kapcsolat fontosságát hangsúlyozva Koizumi Junichiro miniszterelnökkel való csúcstalálkozó után közös közleményt adtak ki. 1990 januárjában japán oldalról Kaifu Toshiki miniszerelnök tette tiszteletét Magyarországon, azzal a céllal, hogy tisztázza a reform-segélyek ügyeit, továbblendítve ezzel a két ország közötti kapcsolatok fejlôdését. A külügyminiszteri párbeszéd tekintetében megemlítendô Nakayama Taro külügyminiszter 1989 novemberi, Kono Yohei miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter 1995 áprilisi, valamint 2007 januárjában Aso külügyminiszter urak magyarországi látogatása. A magyar fél 1992 decemberében Jeszenszky Géza külügyminiszter, 1997 áprilisában Kovács László külügyminiszter, valamint 1999 novemberében Martonyi János külügyminiszter személyében tett látogatást Japánban. Ôket követte Kovács László külügyminiszter 2003 novemberi, Somogyi Ferenc külügyminiszter 2002 májusi (Ázsia-Európa találkozó, ASEM miatt), majd végül Göncz Kinga külügyminiszter 2008 márciusi látogatása. 1985 áprilisában pedig Magyarországra látogatott ôfensége Naruhito herceg (a jelenlegi koronaherceg), aki akkor Nagy-Britanniában folytatta tanulmányait, majd 1994 novemberében ôfensége Takamado herceg és Takamado hercegné tett látogatást. 2002 októberében az európai útja során Magyarországon szállt át ôfensége Sayako hercegnô. Az egymást egyenlô partnerként kezelô országok nem csupán a bilaterális kapcsolatokra összpontosítanak, hanem a nemzetközi társadalomban való együttmûködést is célul tűzik ki: például az ENSZ reformját és a Japán-EU együttműködés további fejlesztését. (c) Parlamenti együttmûködés, Országgyûlési képviselők Japán-Magyar Baráti Szövetsége Az elsô házelnök szintû látogatás japán részrôl 1972 Kono Yohei parlament felsôházi elnöke és magyar oldalról 1975 Apró Antal magyar országgyűlés elnökével kezdôdött. A magyarországi rendszerváltás után felélénkült a parlamentközi párbeszéd: japán oldalról 1992-ben Sakurauchi Yoshio, a parlament alsóházának elnöke, 2000 augusztusában pedig Saito Juro, a parlament felsôházának elnöke látogatott Magyarországra, míg magyar oldalról 1991-ben Szabad György, 1997-ben Gál Zoltán, 1999 márciusában pedig Áder János országgyûlési elnökök utaztak a szigetországba. 2005 novemberében a japán parlament alsóházának elnökének meghívására Szili Katalin az országgyűlés elnöke látogatott Japánba, majd 2006 szeptemberében az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, Szili Katalin házelnök hivatalos meghívására Magyarországon járt Kono Yohei a felsôház elnöke. Továbbá 2005 júniusában Németh Zsolt Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke tett látogatást Japánba. A japán parlament felsőházában 1973-ban megalakult az Interparlamentáris Unió Japán-Magyar Baráti Tagozata, amelyet jelenleg Takeyama Yutaka országgyűlési képviselô elnököl. Az alsóházban 1974-ben jött létre az Alsóházi Japán-Magyar Baráti Képviselôi Szövetség, amely 2000 márciusában az Interparlamentáris Unió Japán-Magyar Baráti Tagozatra változtatta nevét. A társaság jelenlegi elnöke Nakayama Taro országgyűlési képviselô. Magyar részrôl az IPU Magyar-Japán Baráti Tagozatának kitüntetett elnökének Szili Katalin házelnököt tudhatjuk, Kocsi László MSZP parlamenti képviselô vezetésével jelenleg 19 tag képviseli a Tagozatot.
(a) Kedvezô gazdasági kapcsolatok Magyarország a kelet-közép európai államok között hamar, már 1995-ben hozzákezdett a szerkezeti reformokhoz, így a régió más országaihoz képest gyorsabb ütemben telepedtek meg itt a japán vállalatok, ami a kedvezô japán-magyar kapcsolatok kiépüléséhez vezetett. 2007-ben a két ország közötti teljes áruforgalom elérte a 2,2 milliárd eurót (361,9 milliárd japán yen) ebből a magyar export 290 millió euró, az import 1,9 milliárd euró. Japán legfontosabb exportcikkei az elektronikai berendezések és alkatrészek, illetve a gépkocsik és gépkocsialkatrészek, Magyarország pedig fôként elektronikai berendezéseket, húsipari készítményeket és egyéb élelmiszereket, valamint vasúti alkatrészek és vegyipari termékeket exportál Japánba. 1991 óta a japán kereskedelmi egyensúly az export felé tolódik, ami azzal magyarázható, hogy a japán vállalatok magyarországi megtelepedése eredményeként a japán gépek, alkatrészek stb. itteni importja nô. A 2006-os költségvetési évben Magyarországon a közvetlen japán beruházás összege 80,4 millió euró volt, ugyanebban az évben, év végén a közvetlen beruházásból hátramaradt öszeg pedig kitette a 690 milliót (Magyar Nemzeti Bank adatai alapján). Noha a japán cégek beáramlási hulláma kissé csillapodni látszik, de még mindig aktív cégfejlesztési beruházások folynak, így a jövôben továbbra is várható a magas mértékű közvetlen beruházás. Magyarországon levô japán vállalatok száma 2007 júniusában 110 (JETRO felmérése szerint) volt, a gyártással foglalkozó újonnan fejlôdô vállalatok között található például Magyar Suzuki, Denso, Alpine illetve Sanyo, Ibiden, Sony és Asahi Glass. (b) Reformálási támogatás, gazdasági együttmûködés ODA-n keresztül sokféleképpen támogatta Japán Magyarországot mint például befektetésekkel és szakmai eggyüttmûködésekkel, hogy segítsen a demokrácia útjára lépni, hogy megtermthesse a szabadpiaci viszonyokat. Japán által nyújtott eddigi tôketámogatása - például szerkezetátalakító hitel címén - Exim hitelben eléri a 843 millió dollárt, illetve környezetvédelmmel kapcsolatos intézkedésekhez pedig japán yen hitelben eléri a 4,9 milliárd yent. Megemlítendô még a JICA, Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség által megvalósított, legfôbbképpen a környezetvédelemre, egészségügyre, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztésesére irányuló technikai együttmûködés is, amelynek keretében 800 kutató nyert tanulmányutat Japánba, onnan pedig 103 szakember érkezett Magyarországra. A JICA továbbá fejlesztéssel kapcsolatos felmérésekkel, illetve gépek, eszközök adományozásával illetve projekt formájában támogatta Magyarországot, ezek összértéke mintegy 7,7 milliárd yenre tehető (2006 március végi adat), ez nagyban szolgálta az országot a fejlôdésében. Magyarország EU-hoz való csatlakozásával a demokratizáció, a szabadpiaci verseny céljai megvalósultnak bizonyultak, így Magyarország ODA-ja is befejeződött, a jövôben már egyenrangú partnerként várják el a két ország közötti együttműködést. A magyar kormány ODA donorként is mûködik, sôt 2008 márciusára a japán GGP-t (Grant Assistance for Grantroots Projects ) az Afganisztánban tevékenykedô magyar NGO-nak juttatták el: ezek a dolgok is mind-mind azt mutatják, hogy a két ország között megkezdôdtek a fejlesztés támogatásában való együttmûködés. Mellékesen, de megjegyzendô, hogy a Magyarország felé nyújtott ODA befejezésével 2007 decemberben a JICA ittartózkodó japán kollégák irodája is bezárt. Cél: olyan kis méretű projektek anyagi támogatása, amelyek közvetlenül segítenek az állampolgárokon. (c) Közép- és Kelet-Európai Térség Környezetvédelmi Központtal (REC) való együttmûködés Az REC egy olyan szervezet, amit 1990-ben alapítottak Magyarországon a Bush volt amerikai elnök kijelentésére, és azt a célt szolgálta, hogy szorgalmazza az egyre súlyosodó Közép- és Kelet-Európa országai környezetszennyezés elleni intézkedéseket, illetve a környezetvédelemmel foglalkozó szakterületek demokratizálását. A japán kormány 1990-tôl aláiró államként csatlakozott a szervezetbe, eddigi hozzájárulása összesen 13 millió eurót is eléri. A hozzájárulási összegbôl alapított Japán Alapítványban pedig különféle projekteket hoztak létre, amelyek a Közép- és Kelet-Európa környezetvédelem jobbításával kapcsolatosak. Továbbá az Alapítvány irányítása végett japán szakembert hoztak REC-hez (a magyar ODA befejezése miatt jelenleg a pozició üres), emellett a Legfôbb Döntéshozó Szerv, a Bizottság felé tanácsadókat is küld a kormány. (d) Két ország közti Zöld Befektetési Alapok (GIS) végrehajtása 2007. decemberében a japán és a magyar kormány GIS végrehajtásáról szóló megállapodást kötöttek: ez az elsô olyan irat a japán kormány számára amit egy másik országgal kötött a GIS végrehajtásával kapcsolatban. Jelenleg az emisszió kereskedelem bevezetéséhez tárgyalások folynak a két ország között a mennyiség, összegek és hasonlók részleteirôl.
(a) Külföldön tanulók, nyelvtanulás A két ország kormánya 1973-ban kulturális együttmûködési megállapodást kötött egymással. Ezt megelôzôen Japán 1965-tôl, Magyarország viszont 1966-tól fogadt a másik országából kutatókat: Japánba minden évben a japán nyelvvel vagy a kultúrával foglalozók közül mintegy 20 fô egyetemi alapképzésben tanuló illetve kutató mehet ki állami ösztöndíjasként, továbbá 2006-tól bevezették Japánban a tanárképzési rendszert külfödi tanulók számára. Magyarországon viszont három általános iskola beleszámolásával, a középiskolában és egyetemen, összesen 31 oktatási intézményben gyakorolják a japán nyelv tanítását. A késôbb elhangzó JOCV (Japán Önkéntesek a Nemzetközi Együttmûködésért) japán nyelv oktatóinak hazarendelésével, jelen pillanatban a vidéken levô japán nyelv oktatási szervezet központjai csökkenôben vannak; de ezzel együtt is jelenleg meghaladja az 1400 fôt a japán nyelvet tanulók száma (2007. decemberi adat, Japán Alapítvány felmérése szeint), ezt nagyban segíti a „Japán-Magyar Együttműködési Fórum” tevékenyégeinek eredménye, mint például a japán nyelvoktatási segély. Japánban pedig az Oszakai Egyetem Idegennyelvi Szakon található a Magyar nyelv szak, 15 fôs évfolyamokkal. (b) Demokratizálás utáni japán kormánynak intézkedései Japán a kelet-közép európai demokratikus átalakuláshoz is hozzájáruló kulturális együttműködés céljából 1991-ben megnyitotta a Japán Alapítvány budapesti - Közép-Kelet-Európában egyetlen - irodáját. Budapesten. Ugyanebben az évben a JOCV is megállapodást kötött Magyarországgal, amelynek értelmében ez idáig több mint 120 fçnyi japán nyelvtanár, illetve harcművészet - ’budo’ - oktató érkezett Magyarországra (egyébként a Magyarország JOCV küldöttek projektjét 2007-ben befejezték). Továbbá ugyanabban az évben 1991-ben Japán Magyarországot a vissza-nem-téritendô kulturálisan támogatandó országok közé vette, az Állami Hangversenyzenekarnak adományozott hangszereket és a mai napig összesen 15 támogatást nyújtott a GGP-s segítségekkel együtt (Magyarország 2004-tôl már nem igényli a vissza-nem-téritendô japán támogatást). A japán nyelvoktatás terén viszont 2008-tól japán nyelvoltatás illetve japán kulturát ismertetô önkéntes projekt (Japán Kultúra Ismertetô Csoport) indítását tervezik JOCV kivonulása után is, mivel erôs volt az igény a japán nyelvoktatás folytatása és fejlesztése iránt. A japán kultúra bemutatása, illetve a két ország közötti kapcsolatok erősítése céljából a budapesti Japán Nagykövetség és a Japán Alapítvány budapesti irodája többek között kiállításokat, elôadásokat, bemutatókat szervez, valamint biztosítja a szellemi együttműködés lehetôségét. 2005 a Japán és az EU Népei Közötti Együttmûködés Éve volt. Az Együttmûködés Évére tervezett közel 90 kultúra központú program előkészítését munkabizottság végezte, amelynek tiszteletbeli elnöke dr. Göncz Árpád volt köztársasági elnök volt, tanácsadó pedig Kósa Ferenc parlamenti képviselô (az Interparlamentáris Unió Magyar-Japán Baráti Tagozatának korábbi elnöke), valamint Inagawa Teruyoshi, volt Japán magyarországi nagykövete. A 2009-es év a Japán-Magyar diplomáciai kapcsolat kezdetének 140., illetve a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 50. évfordulója, emiatt kultúra terén is rengeteg eseményt terveznek egy nagy évfordulóhoz, a „Japán-Duna Együttmûködési Évhez” méltóan. (c) Baráti Társaság tevékenységei A két ország közötti civil kulturális együttmûködés központi szervezete, a Baráti Társaság, Japánban 1971-ben, Magyarországon 1987-ben alakult meg (japán oldalon: Kono elnök, magyar oldalon: Dr. Vihar Judit elnök vezetésével). A két Baráti Társaság központi szerepet játszott a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából 1996-ban Magyarországon programra tűzött ’Japán Fesztivál’, illetve Japánban a 2000 januárjától az év végéig tartó ’Magyar Fesztivál’ megrendezésében, amellyel a magyar államalapítás 1000. évfordulójára emlékeztek. Továbbá 2004-ben a két Baráti Társaság által szervezett negyedik „Japán Fesztivál” került megrendezésére Magyarországon. 2007-ben pedig a Magyar-Japán Baráti Társaság az alapításának 20. évfordulóját ünnepelte: szeptemberben a Társaság Központja által szervezett Emlékezô Ünnepség (japán dob, haiku, shakuhachi ; Japán bemutatása a kultúrán keresztül) rendezvényesorozata hívta magára a figyelmet. Ezzel párhuzamosan folytak a Társaság Vidéki Kiendeltsége által szervezett különféle Japánnal kapcsolatos rendezvények is. japán hagyományos, furulyához hasonló hangszer (d) Helyi önkormányzat kapcsolatai Toyama prefektúra Kultúra és Mûvészet Társasága és Debrecen (illetve Hajdú-Bihar megye) 1983-tól büszkélkedik együttmûködéssel, majd 1990-es évek második felétôl folyamatosan bôvültek a hivatalosan testvérvárosi nyilvántartással vagy kulturális együttmûködési egyezménnyel rendelkezô helyi önkormányzatok száma: jelenleg Akita prefektúrai Kazuno és Sopron, Akita prefektúrai Yurihonjo és Vác, Yamagata prefektúrai Yuza és Szolnok, Aomori prefektúrai Aomori és Kecskemét, végül Akita prefektúrai Yuzawa és Csurgó rendelkezik együttmûködô önkormányzattal. Továbbá többek között Gifu prefektúra és Veszprém, Akita prefektúra és Budapest (fôleg a XII. kerület), Osaka prefektúra és Budapest, Toyama prefektúra és Debrecen, Kagoshima prefektúra és Somogy megye, Yamagata prefektúrai Tsuruoka és Miskolc, Visegrád, Yamagata prefektúrai Yuza és Szolnok között is tartják a kapcsolatot. (e) Kultúresemények mostanában A 2005-ös „Japán és az EU Népei Közötti Együttmûködési Éve”, januári megynyitóján szerepelt Ondekoza produkciója igen jó kritikát kapott. Márciusban a Liszt Ferenc Zeneakadémián japán és magyar tanulók adtak koncertet. Májusban pedig a Haydn Szimfónikus Zenekar (osztrák és magyar tagokból álló, magyar karmesterrel rendelkezô zenekar) hangversenyét hallhattuk Hattori Yuji hegedû szólistával, majd grafológiai szakemberek - Suzuki Shuncho és Shida Hisako - demonstrációját és kiscsoportos foglalkozást, az elhunyt Ohno Hatsuko japánbaba-készítôl Hatsune babák kiállítását is megtartották. Júniusában pedig látogatást tett az Urasenke Teaszertartási Iskola nagymestere, Sen Genshitsu és a csapata, majd Mádl köztársasági elnöknek és feleségének bemutatót tartott a Sándor-palotában. A Parlamentben pedig Szili Katalin házelnöknek és a parlamenti képviselôknek tartottak a teaszertartásról elôadást, illetve bemutatót, továbbá a Hôsök terénél is jártak: a magyar történelmi hôseinek tiszteletére teaszertartást tartottak. Június végén Sogetsu Virágkötészeti Iskola mestere és igazgatója, Ikezawa mester látogatta meg Magyarországot és Mádl köztársasági elnöki párnak ikebana bemutatót tartott. Szeptemberben az okinawai dal- és táncszinház „Chura” tartott elôadást, októberben, a „Japán Kultúra Hónap” keretében az európában igen ritkának szamitó Bunraku elôadások követeztek amik tekintettel a ritkaságukra, minden alkalommal telt házzal működtek, valamint a Vladimir Ashkenazy által vezényelt és Takematsu Toru műveit is megszólaltató „NHK Szimfonikus Zenekar” koncertjét hallhatták. November közepéig Katsushika Hokusai és Utagawa Hiroshige fametszetei illetve Tomitsuka Haruo fényképész által megörökitett Fuji hegy gyûjteményét, „FUJIYAMA - Fametszet és Fényképeken” kiállítást láthatták. Novemberben nem csak a magyar kapcsolatokat, hanem az EU országaiét is belevéve „Guarneri Trió” cseh kamaracsoport és Sekino Naoki japán zongoramûvész koncertjei nyújtottak élményt a közönségnek Magyarországon. Tavaly 2007 márciusában a már rendszeresen megtartott Liszt Ferenc Zeneakadémia japán és magyar tanulóinak (kb. 80 japán tanulót foglalkoztat az Akadémia) koncertjén kivül Budapest Fair Center-ben ikebana bemutatóra került sor ami rengeteg látogatóval büszkélkedhetett. Májusban két nagy gyermek- és ifjúságközpontú, Japánt bemutató rendezvényt szerveztek meg: a „Japán-nap Gyerekek Számára” (helyszín: Jövô Iskolája) és a „Nemzetközi Gyermeknap Bemutató” (helyszín: Népliget), ezen kívül novemberben a japán nyelvet itt tanulók számára a tudásuk összeméréséhez lehetôséget nyújtó, minden évben megrendezett „Japán nyelvi szónokverseny” zajlott le teltházasan. Decemberben pedig Magyarország egyik központi városában, mely egyben Japán egyik barátvárosa, Nyíregyházán rendezték meg a „Kórus Koncert - Japán Zene Est” hangversenyt ahol fellépett a belföldön és külföldön is egyaránt híres Cantemus Kórus. 2008 februárjában „Japán-barát Kapcsolat Rendezvénye” keretében a volt külföldön tanult diákok és japán-barát csoportok barátkozhattak egymással, márciusában pedig a szokásos japán-magyar zeneakadémisták koncertjét tartották meg, valamint a Budapest Fair Center-ben ikebana és japán dob bemutatóra került sor. A japán dob műsora annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy teltházzal és nagy ovációval zárhatta elôadását. Májusában a „Tokiói Nemzetközi Japán dob Verseny” kétszeres gyôztese, Kijima Taiko adott koncertet a fôvárosban, valamint Miskolcon és Szombathelyen is, és nagy sikert aratott. Kitüntetett figyelmet érdemel ebbôl a budapesti koncertje, ahol nem hogy betöltötték a Magyarország legnagyobb hangversenytermét, a Mûvészetek Palotáját (összesen 1600 fô közönség), hanem egy komoly jelentôséggel bíró eseménnyé is vált Szili Katalin házelnök, Kóka János SZDSZ frakcióvezetô és különbözô országok nagyköveteinek részvételével. Szintén májusban a nagykövetség halljában rendezték meg a álláskeresô-szemináriumot, ahol a Japánba kiutazott tanulóknak lehetôségük nyílt információt cserélni a Magyarországon mûködô japán vállalatokkal.
Japán a közép-kelet európai országok között elsôként Magyarországgal kötött vízummentességi egyezményt: 1992-tôl a diplomaták, illetve a hivatalos látogatáson lévôk, 1997 nyarától pedig a magánúton érkezôk is vízum nélkül utazhatnak a másik országába. Ennek eredményeképpen a Magyarországot meglátogató japán turisták száma növekedett, 2007-ben elérte az évi 96 ezer fôt. Az itt élô japánok száma szintén gyors növekedésnek indult az utóbbi években a japán vállalatok megjelenésével, 2008 májusában 1200 fôre duzzadt. Az itt tartózkodó japánok bô 70 százalékának lakóhelye a fôvárosra, Budapestre koncentrálódik, de mivel a japán vállalatok már az ország minden részében megjelentek, a vidékre letelepedô japánok száma is folyamatosan növekedhet. A Magyarországon élô japánok több mint a felét a magánvállalatok vezetôi és dolgozói teszik ki, ám sok a zenét tanuló diák is, de nemzetközi házasságot kötött párok is találhatók, ami körülbelül 200 letelepedettet jelent. A japán gyermekek külföldön való tanulását a helyi Japán Vállalatok Szervezete vezetésével a már meglévô Másodlagos Továbbképzô Japán Iskolát és a délutános iskolát (Budapesti Japán Továbbképzô Iskola) átalakították egész értékû, egész napos japán iskolává, így ugyan 2005 márciusában megszûnt a Továbbképzô Iskola, de 2005 áprilisa óta újonnan mûködik a magyarországi Japán Nagykövetség Budapesti Japán Iskolája. A Japán Iskolát a japán Oktatási Minisztérium összesen 10 tanárral látja el, jelenleg körülbelül 100 diák tanul az intézményben.
|
||||
