Munkatársak feljegyzései
A Dewa-hegyvidék szerzeteseinek vegetáriánus konyhájának bemutatója
2011. október 24.
Október 19-én a Budapesten lévő Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának előadótermében a Japán Alapítvány közreműködésével került megrendezésre a Yamagata prefektúrabeli Dewa-hegység szerzeteseinek buddhista vegetáriánus konyhájának bemutatója, amelyen a Nagykövet úrral és feleségével együtt vettem részt.
A helyszínen bemutatásra került a Yamagata Sónai vidék, Dewa-hegység szerzeteseinek kultúrája és buddhista vegetáriánus konyhája, valamint a résztvevők megtapasztalhatták, hogyan készül a bambuszlevélbe csomagolt rizstekercs. A közel száz résztvevő mindegyikének a Dewa Szanzan szentély főszakácsa által készített hat fajta vegetáriánus ételt tartalmazó bentót osztottak ki, akik a húsközpontú magyar ételektől teljesen eltérő, újdonságként ható vegetáriánus ételt jóízűen ízlelgették. (Kultúrális és Sajtó Osztály: K.Y.)
 |
Balról a harmadik a vezető hegyvidéki szerzetes, Yoshizumi Toshiki úr, a bal szélen Ito Shinkichi főszakács úr. |
Schmitt Köztársasági Elnök látogatása a Bridgestone gyárba
2011. október 21.
Október 19-én Schmitt Pál köztársasági elnök országjáró körútja egyik állomásaként a Tatabánya külvárosában elhelyezkedõ Bridgestone gumigyárat (a világ vezetõ gumigyártóját) látogatta meg. Ugyanide Itó nagykövet úrral együtt jómagam is hivatalos voltam, így üdvözölhettük a köztársasági elnök urat. A gyártás tényleges helyszínét körbejárva, Schmitt elnök urat lenyûgözte az innovatív “BIRD” (Bridgestone Innovative & Rational Development – Bridgestone Innovatív és Racionális Fejlõdés) gyártási rendszer, valamint lelkesen érdeklõdött a teljesen automatizált technológia és a minõségellenõrzés iránt.
Ezenkívül Itó nagykövet megmutatta Schmitt elnök úrnak a térképet, melyen a magyarországi japán cégek helyezkednek el, ezzel illusztrálva és bemutatva a japán cégek szerepét a magyar gazdaságban. A köztársasági elnök úr mostani látogatása a Bridgestone gyárban az összes Magyarországon tevékenykedõ japán cégnek nagy megtiszteltetés volt. (Gazdasági osztály: Y. M.)
 |
Schmitt Pál köztársasági elnök (balról a negyedik) |
Japán Nap Szombathelyen
2011. október 19.
Október 15-én Itó nagykövet úr részt vett a szombathelyi Japán Nap megnyitó ünnepségen, mely a Magyar-Japán Baráti Társaság támogatásával a japán kultúra bemutatásának céljával került megrendezésre. Szombathelyen a Japán Napon - úgy mint tavaly - az idén is sok fajta programból választhattak az odalátogatók. Volt origami, kalligráfia, bonsai, aikido, judo és karate bemutató, valamint Taiko-csoport koncert. A helyszín, az Agora Kulturális és Turisztikai Központ zsúfolásig megtelt emberekkel. Vihar Judit, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, az Ainu mondavilágról tartott előadást. Továbbá a japán külügyminisztérium által szeptembertől 3 hónapra Magyarországra küldött Yanagihara Eri önkétes japán tanár, aki Budapesten japán nyelvtanfolyamot indított kezdőknek, egy, a japán nyelvet bemutató előadást tartott. A Japánt bemutató idei esemény még a tavalyihoz képest is sokszínűbbre sikerült.
 |
Gál Róbert, a 3 danos karatemester, aki a Magyar-Japán Baráti Társaságnak is tagja, végrehajtja a látványos „csempe-törő” mutatványt |
Részt vettünk az anime-rajongók számára rendezett MondoCon nevű eseményen
2011. október 17.
Október 8-án részt vettünk a MondoCon elnevezésű eseményen, amelyet a Mondo című anime magazin évente kétszer, tavasszal és ősszel az anime-cosplay rajongók számára rendez meg. Az anime-cosplay „Japánban született új kultúra”-ként szerte Európában meghódította a fiatalokat. Ez alól Magyarország sem kivétel – a Budapesti Vásárközpontban (Hungexpo) az anime-, a cosplay- és a J-Rock rajongók hatalmas lelkesedéssel szinte megrohamozták a standokat.
A Japán Nagykövetség Kulturális és sajtóosztálya számára a japános termékeket és mangákat, cosplayra és J-Rock együttesekre vonatkozó termékeket árusító teremben biztosítottak asztalt a szervezők. Munkánkat egy egykori magyar Monbusho-ösztöndíjas diák és egy önkéntes japán nyelv tanár segítette Japánról szóló információs anyagok és a japán állami ösztöndíjakat bemutató tájékoztató anyagok osztogatásában és elmagyarázásában. Legközelebb is szívesen részt veszünk ehhez hasonló rendezvényen. (Kulturális és sajtóosztály: K. Y.)
 |
A kiállítóteremben shodo-bemutatót is tartottunk. |
Látogatás a tokaji borvidékre
2011. október 13.
Október 13-án Ito Tecuo nagykövettel és feleségével a bor városaként is emlegetett Tokajba látogattam. A magyar kormány minden évben meghívja az ide akkreditált nagyköveteket és diplomatákat egy híres bortermő vidékre. Tavaly Villányra esett a választás, amit szintén meglátogattam. Idén Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter tartott előadást a magyarországi bortermelésről és a nemes borok történetéről, ami egy kiváló lehetőség volt arra, hogy a diplomaták sok hasznos információval gazdagodva térejenek haza. Megtapasztalhattuk a szüretelés apró mozdulatait is, azt, hogy milyen sok erőfeszítést és időt vesz igénybe, hogy a fürtökről egyenként leszedett nemes szőlőszemeket kézzel facsarjuk ki. Nagyon meglepődtük azon, hogy milyen magas a cukortartalma ezeknek a szőlőfajtáknak, miután a kezünk csupa ragacs lett a munkától. A tokaji bort, ami elsősorban erőteljesen édes ízéről és zamatos illatáról ismert, Japánba is exportálják, és nagyon szeretik a japánok is. (Gazdasági osztály: N.A.)
 |
Patricius Borház szőlőültetvénye |
Látogatás a világörökség részét képző Hollókőn
2011. október 8.
Október 8-án Szabó Csaba úr - aki országgyűlési képviselőként tagja az országgyűlés Magyar-Japán Baráti Tagozatának is - Hollókő község polgármesterének meghívására Itó nagykövet úrral és feleségével résztvettünk a községben megrendezett szüreti mulatságon. Hollókő község széleskörben bemutatásra került a japán médiumokban, s mint Magyarország egyik hagyományos települését minden évben sok japán turista keresi fel. Ez alkalommal, nagy meglepetésünkre, összetalálkoztunk a Magyarországra látogató Japán-Magyar Baráti Társaság egyik csoportjával. Továbbá, hogy segítsék a település egyetlen általános iskolájának fenntartását Tokyo Minato kerületének közép és kisvállalatainak szövetsége anyagi támogatást nyújt az intézménynek. A magas áltagéletkorú Hollókő a turizmus fellendítésén keresztül kívánja megőrizni és átadni a hagyományokat és kultúrát a jövő nemzedéknek. Annak érdekében, hogy Szabó polgármester úrék erőfeszítése meghozza gyümölcsét, magam is szeretném, ha Japánban még szélesebb körben megismernék, milyen csodálatos ez a község. (Protokoll – K. K.)
 |
Hollókő polgármestere vendégeivel/kíséretével a hollókői várban |
Filozófiai kert a Gellért-hegyen
2011. október 5.
Október 5-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban tartották a viágörökség részének is számító Gellért-hegyen található Filozófiai kert felállításának 10. jubileumi évfordulója alkalmából megrendezett ünnepséget.
A Filozófia kert elnevezés a magyar származású, élete későbbi éveiben japán állampolgárságot felvett szobrász-filozófustól, Wagner Nándortól (1922-1997) származik, aki így nevezte el az általa alkotott bronzból készült szoborcsoportot. Egy kör alakú medencét körülölelő íven sorakoznak fel Jézus, Lao-ce, Buddha, Ábrahám és Ekhnaton (IV. Amenhotep) alakjai; a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán kapott szobrot Bódhidarma (Daruma) herceg, Gandhi és Assisi Szent Ferenc. Az alkotó a medence közepére egy ezüstgolyót helyezett el, amely a világot szimbolizálja. Az emberiség történelmét meghatározó vallási vezetők és gondolkodók valamennyien a golyóra szegezik tekintetüket, amivel a művész saját teóriáját kívánta érzékeltetni, miszerint csakis akkor lesz a világon először béke, ha a vallások nem tagadják egymást, hanem éppen ellenkezőleg, egymást tolerálva, kéz a kézben haladnak előre.
A Gellért-hegyi Filozófiai kertet már számos alkalommal mutattam meg japán barátaimnak, akik bár mind először hallottak a magyar származású japán állampolgárságú szobrászművészről, az alkotó gondolatai és béke iránti vágya mély benyomást tettek rájuk.
Wagner Nándor már gyerekkora óta nagy érdeklődést mutatott Japán iránt, leginkább a szamuráj kultúra érintette meg. 1956-ban a magyarországi forradalom 12 vezetőjének egyikeként szembeszállt a szovjet hadsereg elnyomásával. Ezután Svédországba menekült, ahol megismerkedett későbbi feleségével, Akijama Csijoval, akivel 1969-ben Japánba vándorolt, és 1997-ben bekövetkezett haláláig ott is élt. A tocsigi megyei Masiko városban volt egy studiója, ahol rengeteg műalkotást készített, többek között a Filozófiai kert harmadik szoborcsoportját is. A maradék 2 szoborcsoport a tokiói Nakano kerületben lévő Filozófiai parkban (Tecugakudo), valamint a tocsigi megyei Masiko városbeli Wagner Nándor Művészeti Galériában található. (Itó Tecuo nagykövet)
 |
 |
Filozófiai kert |
Jobbról: Kiss Sándor, a Filozófiai kert létrehozásában közreműködő Tokiói Magyar Nagykövetség volt kereskedelmi tanácsosa, Wagner Csijo, a nagykövet felesége, Itó Tecuo nagykövet |