A Szenkaku-szigetek helyzetének a japán-kínai kapcsolatokra gyakorolt hatása
Japán Külügyminisztérium
1. Bevezető
Japán nagy jelentőséget tulajdonít a szomszédos Kínával való kapcsolatainak. A diplomáciai kapcsolatok normalizálódásának éve, 1972 óta Japán folyamatosan és kitartóan támogatja Kína nyitó reform-politikai törekvéseit és együttműködést ajánlott a kínai kormánynak, hogy Kína jelentős szerepet tölthessen be a nemzetközi közösségben. Egyidejűleg Japán minden erőfeszítést megtett és tesz, hogy tovább fejlessze Kínával a kétoldalú kapcsolatokat. Különösen gazdasági téren történt hatalmas hozzájárulás Japán részéről, mivel Japán elsőként támogatott és eszközölt befektetéseket Kínában, amikor a kínai kormány a gazdasági nyitást szorgalmazta. 1979 óta Japán 45 milliárd dollár értekű hivatalos fejlesztési segélyt (ODA) nyújtott Kínának, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy Japán mennyire jelentősnek tartja Kína világban betöltött szerepét. Japán határozottan támogatta Kína WTO-tagságának elnyerését.
2. Kína kísérleteket tesz, hogy megváltoztassa a fennálló helyzetet
A kétoldalú kapcsolatok ilyen jellegű fejlődése ellenére sajnálatos, hogy mostanában a Japán szerves területi részét képező Szenkaku-szigetek miatt feszültség alakult ki a japán-kínai kapcsolatokban.
Az utóbbi években Kína fokozta aktivitását a szigetek körüli vizeken, elsősorban 2008 óta. Kína fokozódó tengeri aktivitására reagálva Tokió előző kormányzója, Isihara Sintaro ez év áprilisában bejelentette a szigetek megvásárlásának és fejlesztésének tervét. Bár a történelmi tények és a nemzetközi jog tekintetében ezek a szigetek kétséget kizáróan Japán területéhez tartoznak, a japán kormány azért vásárolta meg ezeket a szigeteket - azaz a tulajdonjogot saját jogrendszerén alapulva átruházta egy privát személytől az államra, hogy minimalizálja a japán-kínai kapcsolatokra háruló negatív hatásokat a jövőre vonatkozólag is.
Azonban a szigetek megvásárlásáról szóló döntést Kína túlreagálta. A kínai kormány hajókat küldött a Szenkaku-szigetek közeli vizekre, amelyek gyakran megsértették Japán felségterületét. Az utóbbi időben hatalmas méretű Japán ellenes tüntetésekre került sor Kína számos városában, amelyek japán állampolgárok elleni támadásokba, japán érdekelkeltségű boltok, cégek elleni gyújtogatásokba, rongálásokba, fosztogatásokba torkolltak. Az erőszak semmilyen körülmények között sem megbocsátható. Ezen felül a kínai kormány jelenleg is olyan, az igazságnak ellentmondó és a Szenkaku-szigetekkel semmilyen kapcsolatban nem lévő érvelést folytat, miszerint Japán a Második Világháború vesztes országaként szembeszállva a győztes országok akaratával le akarja rombolni a Világháború után kialakult rendet.
A japán kormány határozottan elutasít minden olyan lépést, amely erővel vagy megfélemlítéssel akarja megváltoztatni a jelenlegi egyensúlyi helyzetet, az erőszakos cselekményeket és azokat a megnyilvánulásokat, amelyek felkavarják a közhangulatot.
3. Japán ázsiai és csendes-óceáni politikája
Japán álláspontja megingathatatlan a Szenkaku-szigeteknek Japánhoz való tartozásában. Japán tényleges ellenőrzése alatt tartja ezen szigeteket. Japán szövetségese, az Egyesült Államok teljes mértékben elkötelezett a Szenkaku-szigetek védelmére vonatkozólag, amely szigetek felett a Japán-USA biztonsági egyezmény 5. cikkelye alapján Japán gyakorol adminisztratív jogokat.
Ezzel egyidejűleg Japán eltökélt abban, hogy távlatokban gondolkodva – most és a jövőben is higgadtan kezelje a szituációt. A japán kormány erőfeszítéseket tesz, hogy a két ország közötti feszültség enyhítése érdekében folytassa a kommunikációt a kínai kormánnyal. Japán a Második Világháború után békeszerető nemzetként nagymértékben hozzájárult az ázsiai kontinens békéjéhez és fellendüléséhez. Ez Japánnak - a japán nép támogatását élvező védjegye, amely örökké így marad. Japán az ázsiai és csendes-óceáni térség felelős és demokratikus országaként elkötelezi magát a térség békéje, fejlődése és jóléte mellett.