Az új, terrorizmus elleni különleges intézkedési rendeletet – amely múlt szeptember óta a fő gyújtópontját képezte az Országgyűlés különleges ülésének – január 11-én reggel visszautasította plenáris ülésén az ellenzéki többséggel rendelkező japán Felsőház, majd a délután folyamán továbbadták azt második szavazásra a kormánypárti többséggel rendelkező Képviselők Házának. Így vált a rendelet törvénnyé, hiszen az az Alsóház több mint kétharmadának támogatását élvezte. Az új törvény (melyet a Feltöltés-támogatás speciális intézkedéseiről szóló törvénynek is neveznek) megteremti a jogi alapot arra, hogy újra folytasson feltankolási tevékenységet a Tengerészeti Önvédelmi Erő (MSDF) az Indiai-óceánon lévő más országok vízi járművei részére. A rendelet életbe léptetését követően a védelmi miniszter, Shigeru Ishiba egyből kiadta instrukcióit az MSDF Indiai-óceánhoz küldése előkészületeinek elkezdéséhez. A tervek szerint az MSDF körülbelül január végétől kapja meg újra az engedélyt arra, hogy egy üzemanyag-ellátót és egy kísérő hajót küldjön, hogy azok tankolási tevékenységet folytathassanak. Ezt a tevékenységet 2007. február közepén függesztették föl. A törvény végrehajtásával kapcsolatban a miniszterelnök, Fukuda Yasuo január 11-ei nyilatkozatában azt mondta, „Nagyon fontos az, hogy Japán most újra be tud csatlakozni a terror elleni küzdelembe. A Japán Kormány aktívan kíván hozzájárulni Afganisztán nemzetépítésébe a humanitárius és rekonstrukciós asszisztálásának végrehajtásával szoros együttműködésben a nemzetközi közösséggel.”

A Fukuda kormány 57 év után először élt a második szavazás jogával a Képviselők Házában

Az Alkotmány 59. cikkelye alapján egy rendelet elfogadása elméletileg mind a Képviselők Háza, mind pedig a Felsőház támogatását megköveteli. Ugyanakkor ez a cikkely azt is kimondja, hogy ha a Felsőház visszautasít egy rendeletet, amit a Képviselők Háza már megszavazott, vagy ha a Felsőház országgyűlési ülés idején nem szavaz meg egy rendeletet – amelyet a Képviselők Háza küldött – hatvan napon belül, a szóbanforgó rendelet törvénnyé válik, ha azt második szavazásra visszaadják a Képviselők Házának, és ott a jelenlevők legalább kétharmados többségű támogatással megszavazzák azt. Ez a második olyan alkalom, hogy második szavazás során törvénnyé vált egy rendelet a Képviselők Házában a Felsőház elutasítását követően. Az előző alkalom 1951-ben volt, 57 évvel ezelőtt, amikor a Motorcsónak Versenyzésről szóló törvényt léptették életbe ugyanilyen módon.

A fő oka annak, amiért az új terrorizmus ellenes intézkedési rendeletről ilyen hosszú ideig nem született döntés az az, hogy a kormányon lévő Liberális Demokrata Párt (LDP) komoly vereséget szenvedett, míg az ellenzéki Japán Demokrata Párt (DPJ) elsöprő győzelmet aratott a múlt júliusi felsőházi választásokon. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés megosztottá vált: az LDP és a vele koalícióra lépő Új Komeito párt a Képviselők Házában a helyek több mint két-harmadáért felel, míg az ellenzékiek a Felsőházban vannak többségben.

Továbbá a kormány és a velük koalícióban lévő pártok véget nem érő csatározásokat folytatnak az ellenzékiekkel az MSDF Indiai-óceánon történő újratankolási tevékenységét illetően. Míg az előbbiek Japán nemzetközi elkötelezettsége mellett teszik le voksukat, utóbbiak hajthatatlanul ellenzik e tevékenység folytatását.

Az újratöltő tevékenység jogi alapját egészen előző év őszéig az idő-korlátolt Terrorizmus Ellenes Különleges Intézkedések Törvénye adta, amelyet 2001 októberében léptettek életbe. Ezt a törvényt háromszor hosszabbították meg, de a megosztott Országgyűlés miatt egy negyedik meghosszabbítás lehetetlenné vált. A törvény 2007. november 1-jével lejárt, így az MSDF-nek elkerülhetetlenül vissza kellett vonulnia az Indiai-óceánról. A Kormány – újratöltő tevékenységének folytatását célozva – egy új rendeletet terjesztett be az Országgyűlés elé múlt év októberében. Ezt a rendeletet november 13-án a Képviselők Háza továbbadta a Felsőháznak. Ugyanakkor gyanú támadt, hogy az üzemanyagot, amit Japán nyújtott, nem csak az afganisztáni hosszantartó béke működtetésére használták fel, hanem az iraki háborúban is. Emiatt és más tényezőknek is köszönhetően a Felsőház felfüggesztette az ügyet és semmi haladás nem történt. Még a rendelet megszavazásának dátumát sem tisztázták.

Ahogy a Japan Brief* két cikkében („Hosszúra nyúlik az Országgyűlés ülése és a kormányon lévő és ellenzéki pártiak konfrontálódása” – 2007. november 15., valamint „Új Terrorizmus Elleni Különleges Intézkedések Rendelete és az Országgyűlés másodszori meghosszabbítása” – 2007. december 18.) kifejtette, a Kormány kétszer is kiterjesztette az Országgyűlés ülésének időszakát annak érdekében, hogy a kialakult szituációt kezeljék. Nevezetesen a január 15-ig tartó második kibővítésre annak az alkotmányos rendelkezésnek figyelembevételével került sor, mely szerint „amennyiben 60 nappal azután – a szünet kivételével -, hogy egy rendeletet a Képviselők Háza átadott a Felsőháznak, ott nem sikerül végső döntést hozni, a Képviselők háza dönthet a szóban forgó rendelet elutasításának megalkotásáról.” Az új rendeletet előző év november 13-án adták át a Felsőháznak, így a 60 napos periódus január 12-én lejárt. Más szóval, ezzel a nappal életre jött a jogi feltétele annak, hogy a kormányon lévő pártok egy második szavazást tarthassanak a Képviselők Házában még akkor is, ha az ellenzékiek visszautasították a rendeletet vagy elhalasztották a szavazást a Felsőházban. Az Országgyűlés napirendjét az Alkotmány 59. cikkelyének rendelkezése alapján jóváhagyni 57 év után először annak a megnyilvánulása, hogy a kormány nagyon erősen elkötelezett az újratöltő tevékenység folytatása iránt.

A különböző újságok reakciói a Képviselők Házában történő második szavazás jogára

Egy rendelet második szavazásra küldése a Képviselők Házában egy olyan folyamat, amelyre már több mint fél évszázada nem került sor, egyértelmű jele annak, hogy a japán alkotmányos kormány története során fordulóponthoz érkezett. Ennek köszönhetően a japán média nagy hangsúlyt fektetett erre az eseményre, és mind az öt nemzeti újság belevette a hírt január 12-ei lapjaiba. Ráadásul a Nikkei-től eltekintve, négy újság is a cikkeik átlagos hosszának dupláját szánta a hír megírására, melyek különböző nézőpontokból származó hozzászólásokat is tartalmaztak. Az újságok különböző állásfoglalásaikon túl, melyek Japán terrorizmus elleni küzdelmébe való belekeveredésének formájáról szól, a szerkesztők számos hozzászólást is feltártak, melyek többek között azt a problémát is taglalják, hogy hogyan is mérhető a Képviselők Házában történő második szavazás különleges súlya.

A Yomiuri Lap szerkesztője leszögezte, „Történelmi jelentőségű strukturális változások vannak a levegőben a nemzetközi közösség színterén. Japán nemzeti érdeke szempontjából létfontosságú, hogy állandó kapcsolatot tartson fönn nemzetközi szinten és ügyesen kezelje nemzetközi befolyását. Ehhez Japánnak elengedhetetlen, hogy teljesítse szükséges szerepeit és eleget tegyen kötelezettségeinek. Japán kiesése a terrorizmus elleni küzdelemből, amelyben több mint 40 ország kiveszi a részét Afganisztánban és körülötte, és a nemzetközi közösség tagjaként vállalt felelősségének feladása csak átmeneti volt. Ugyanakkor ez sokat rontott számos nemzet Japánba vetett bizalmán, és ennek utóhatásai még visszaüthetnek Japánra.” Jelezve, hogy az Országgyűlés felfüggesztette az új terrorizmus elleni különleges intézkedések rendeletét, Japán mint állam képtelen volt gyorsan lebonyolítani a döntéshozást és a szükséges eljárást, a Yomiuri keményen kritizálta a DPJ felelősségét is. Azt írja, „Ennek a zavaros helyzetnek a nagy részéért a Japán Demokrata Párt hibáztatható. A Felsőház vezető pártjaként a DPJ-ről azt feltételezték, hogy átvállalja a felelősség egy részét, hogy ezzel is biztosítva legyen a fontos ügyek lebonyolítása.”

A Sankei Lap támogatását kifejezve a kormány és a koalíció eljárásáról a Képviselők Házában kihirdetett második szavazást illetően, az újság szerkesztője megjegyezte, „Az elmúlt 57 évben ez volt az első olyan alkalom a Képviselők Házában, hogy egy olyan napirendi pont másodszor került megszavazásra, melyet a Felsőház elutasított. Az olyan eljárásokkal azonban semmi probléma nincs, amelyek az Alkotmányban le vannak fektetve a nemzeti érdek előmozdítása érdekében.” Továbbá: „Az új törvénnyel az a gond, hogy időben korlátozva van érvényessége (egy év) és limitált az MSDF üzemanyag- és vízellátó tevékenysége is. Ezzel a törvénnyel Japán nem tud a nemzetközi közösségnek megfelelő tevékenységeket folytatni. Amikor a törvény határideje közeledik, akkor feltehetőleg éppen ugyanilyen politikai csatározás fog megismétlődni, mint amilyenen most vagyunk túl. Az állandó jogalkotás életbe lépése sürgető.”

A Nikkei szerkesztősége egy olyan állandó törvény létrehozásának szükségességét hangsúlyozza, amely az Önvédelmi Erő nemzetközi együttműködési tevékenységével kapcsolatos: „Hosszú ideje várunk egy olyan törvény bevezetésére, ami megteremtené a jogi alapját az Önvédelmi Erő nemzetközi együttműködési tevékenységének. A tevékenységek logisztikai támogatásból állnának, mint például tankolási lehetőség az Indiai-óceánon. Ezen kívül úgy gondoljuk, hogy szükséges megváltoztatni a kormány kollektív önvédelemhez való jogának magyarázatát, amely magában foglalhatná a Kabinet Jogalkotási Irodájának a logisztikai támogatás honvédelmi erő gyakorlatával való integrációjáról vallott nézőpontjának revízióját.” A Nikkei hozzáteszi: „Lényegében kívánatos a biztonsági politikától, hogy haladjon a szuprapartizán egyezmény területén. Bízunk a mélyülő tárgyalásokban a kormányzó és az ellenzéki pártok között.”

Míg elfogadjuk azt, hogy az alsóház második szavazását az Alkotmány elismeri és „nincsen semmilyen jogi ellenvetés a terror elleni törvénynek a beiktatásával”, a Mainichi Lap szerkesztősége ellenállást sürgetett a jogi procedúra használatával szemben. A következőképp kommentálta: „Akárcsak a Képviselők Háza, a Felsőház képviselői is egy közgyűlés tagjai, melyet közvetlenül a nép választott. Bár az alkotmány valóban garantálja bizonyos mértékig a felsőház elsőbbségét, amíg kétházas rendszerünk van, a szabálynak, hogy az egyik ház többsége kötelező a másik házra nézve is, nem szabad sérülnie.” Megvizsgálva a kormány és a kormányzópártok azirányú törekvéseit, hogy beiktassák atörvényhozásba azt az állandó gyakorlatot, hogy általános feltételeket szabjon a tengerentúli Önvédelmi Erők értesítésével kapcsolatban, a Mainichi kijelentette: „Nagyon kevés az esély arra a jelenlegi szituációban, hogya kormányzópártok és a DJP megegyezésre jusson az értesítés általános szabályairól. A kétharmados szabályra való támaszkodás helyett jobb lenne, ha föloszlatnák a Képviselők Házát, országos választásokat tartanának, és a nép jelenlegi politikai szándéka alapján hoznák létre az állandó törvényt.”

Kifejezve ellenérzését a tartandó második szavazásról a Képviselők Házában, az Asahi Lap szerkesztősége a következőket írta: „Azt az alkotmányos rendelkezést, amely lehetővé teszi az Alsóháznak, hogy kategórikusan semmibe vegye a Felsőház döntését, feltehetőleg csak vészhelyzetekre hozták létre. Mélyen sajnálatos, hogy a kormány ezt a rendelkezést használja fel az Önvédelmi Erők tengerentúli felsorakoztatásához. Ez egy olyan téma, amely megköveteli az Országgyűlés lehető legkörültekintőbb eljárását.” Kihangsúlyozva Japán nemzetközi hozzájárulásának új konszenzusos kialakításának szükségességét, hozzátette: „hat év telt el azóta, hogy az MSDF megkezdve az USA támogatását tengeri töltőállomásaival Afganisztánba vezette haderejét. A „terrorizmus elleni háború” sok fronton megrekedt, míg a halálesetek száma egyre nő. Világosan látszik, hogy itt az ideje megállni és végiggondolni, hogy a jelenlegi megközelítés fönntartható-e vagy új megoldásokon kellene inkább gondolkodni. Az ellenzéki tábor júliusi választásokon elért felsőházi győzelme jó lehetőség arra, hogy átgondoljuk a szituációt.” Az Asahi hozzátette: „A kormányon lévő párt csökönyösen ragaszkodott az újratöltési küldetés újra beindításához, szétkürtölve az óriási jelentőségét az USA-val való együttműködésnek és Japán nemzetközi felelősségét. Úgy tűnik, a kormányzó koalíció egyáltalán nem foglalkozik saját külpolitikájának végiggondolásával.”

(Copyright 2008 Foreign Press Center/Japan)

* Japan Brief egy olyan riport, ami azt célozza, hogy a lehető legaktuálisabb háttérinformációkat nyújtsa a japán politika, gazdaság, kultúra és egyéb területek híreivel kapcsolatban. Ezeket a riportokat a Japán Külföldi Sajtóközpont (FPCJ) készíti. Az FPCJ egy független, magán és non-profit alapítvány, melyet a Japán Újság Kiadók és Szerkesztők Szövetsége és a Keidanren (Japán Gazdasági Szervezetek Szövetsége) alapított azzal a céllal, hogy támogassa a Japánban tevékenykedő külföldi sajtót.