Főoldal | A nagykövetség | Kétoldalú kapcsolatok | Beutazás Japánba | Kultúra és oktatás | Információ Japánról | Linkek

• Információ Japánról

Információ Japánról

Utolsó frissités: 2010 január

●HASZNOS LINKEK

●JAPÁNRÓL - KISSÉ BŐVEBBEN

●PRAKTIKUS TUDNIVALÓK RÖVIDEBB TÁVRA JAPÁNBA UTAZÓKNAK, TURISTÁKNAK

●HASZNOS TUDNIVALÓK JAPÁNBAN HOSSZABB TÁVON TARTÓZKODNI SZÁNDÉKOZÓKNAK

●MAGYAR-JAPÁN ÚTISZÓTÁR

 

HASZNOS LINKEK

 

• VISIT JAPAN Year 2010: http://www.vjy2010.jp/
  
• Visitsing Japan Links: http://www.mofa.go.jp/link/visit.html
  
• Japán Nemzeti Turisztikai Hivatal: http://www.jnto.go.jp
  Sok hasznos információ, főleg Japánba utazni szándékozóknak angol, német és francia nyelven
  
• Web Japan: http://web-japan.org/index.html
  Sok hasznos háttérinformáció Japánról (képek, statisztikák, térképek, további linkek)
  
• Japan Information Network: http://jin.jcic.or.jp
  Rengeteg hasznos információ Japánról, angol nyelven
• Gyerekenek: Kids’ Web Japan (angol és több más európai nyelven elérhető)
  http://web-japan.org/kidsweb/index.html

oldal tetejére

JAPÁNRÓL-KISSÉ BŐVEBBEN

 

Japán nemzeti jelképei:

 

Zászló: A hinomaru-nak (’napkorong’) vagy nisshoki-nak (’a felkelő nap zászlója’) is nevezett japán nemzeti zászló egy, a Napot szimbolizáló piros korongot ábrázol fehér alapon. A zászló szélességének és magasságának aránya 10:7, a korong pontosan középen helyezkedik el, átmérője a zászló magasságának 3/5 része.

 

 

 

Himnusz: 

Zene: Hayashi Hiromori, szövege egy több mint ezer éves waka-vers, melynek szerzője ismeretlen.

 

Történelem:

 

A felkelő nap országaként is ismert Japán történelme több mint 2000 évre tekint vissza. Történelme az i. e. 5. században kezdődik, amikor a Yamato-klán szerez uralmat az ország egy része felett. Az első igazi birodalmat a Teuso család hozta létre. A buddhizmus elterjedése után (i. sz. 6-7. század) Japán abszolút monarchiává válik, élén a császárral.

 

A kontinensről származó, elsősorban kínai műveltség a buddhizmussal és a konfucianizmussal együtt terjedt Japánban. Japán elfogadta és integrálta a kínai kultúra sok más elemét is: az írásbeliséget, a mezőgazdasági ismereteket, az építészetet és más mesterségeket, költészetet és egyéb művészeteket, jogot, államigazgatást. Így jött létre a Heian-korszak (akkor elsősorban még elit-) kultúrája.

 

A császár hatalmának hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség és a sógunok (katonai vezetők) uralma, ekkor a busido - a japán lovag-ideál – vált a fő kulturális és erkölcsi eszménnyé. Új kulturális jelenségek fejlődtek ki, mint például a teaszertartás, az ikebana (hagyományos japán virágkötészet), a nó-színház, a kabuki bábszínház és az ukiyoe (fa nyomódúcról készült zsánerképek), ezek később a köznép körében is népszerűvé váltak.

 

Japánt 1543-ban érték el az európai felfedezők. A sógunátus féltette az ország függetlenségét és tartott a keresztény tanításoktól, ezért 1612-ben betiltotta a keresztény vallást és 1614-ben bezárta az országot a külföldiek előtt. Az ekkor kezdődött, úgynevezett Edo-korszakban a japánok sem utazhattak külföldre.

 

Japán bezártsága majd három évszázadig tartott, míg végül Meidzsi császár 1867-ben megnyitotta az országot, visszaállította a császári hatalmat és nagy ívű modernizációba kezdett. A császárság székhelyét, az akkori Edo-t Tokiónak (tó-kjó, azaz ’keleti főváros’) nevezték át, az 1889-es alkotmány pedig Japánt alkotmányos monarchiává tette. Japán a XIX. század végén, illetve a XX. század elején többször viselt háborút szomszédaival, elfoglalta Koreát, Tajvant és Mandzsúriát.

 

A második világháború során Japán a tengelyhatalmakkal lépett szövetségre, és megpróbálta teljesen uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. 1941-ben Pearl Harbor bombázásával hadba lépett az Egyesült Államok ellen, amely azonban később visszafoglalta a korábban Japán által elfoglalt területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen (Hiroshima és Nagasaki). Japán megadta magát a szövetséges hatalmaknak.

 

Az ország az amerikai haderők megszállása alá került, függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag és infrastrukturálisan összeomlott Japán ma a világ egyik gazdasági szuperhatalma.

 

 

Földrajz:

 

A Japánt alkotó négy nagyobb és körülbelül négyezer kisebb szigetből álló szigetcsoport nagyjából észak-déli irányban, majdnem négyezer kilométer hosszan húzódik az eurázsiai kontinenssel többé-kevésbé párhuzamosan.

Legfontosabb szigetei északról délre: Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a főszigetek közül), Shikoku és Kyushu.

 

Az ország területének 73%-át a főszigeteken átívelő Japán-Alpok hegyvonulatai borítják. A legnagyobb japán hegy a Fudzsi (Fuji-san), 3776 méter magas. Japánban igen kevés a mezőgazdaságilag megművelhető földterület és a gazdaságosan kitermelhető ásványkincs. Mivel vulkanikus zónában fekszik, a kisebb földrengések úgyszólván mindennaposak, egyéb vulkanikus tevékenységek pedig az egész ország területén érezhetőek: ennek köszönheti Japán többek között számtalan meleg forrását.

 

Mivel a szigetcsoport észak-déli irányban húzódik, kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos az éghajlat. Az északi Hokkaidón a nyár enyhe, a tél hosszú, hideg, néha erős havazással. Honshu középső és nyugati területein (Tokió, Nagoya, Kiotó, Oszaka) enyhe a tél, ritkán esik a hó, a nyár meleg és csapadékos.

 

Vallás:

 

Japán lakosságának többsége egyszerre két jelentős vallást gyakorol, a sintót és a buddhizmust. A vallás története Japánban különböző vallásos hagyományok kölcsönös egymásra hatásának folyamata. Ellentétben Európával, ahol a kereszténység ’legyőzte’ a pogány szokásokat, az őshonos japán hitvilág, a sintó és annak hagyományai Japán korai történelme óta egészen a mai napig folyamatosan léteznek. A buddhizmus Kínán és Koreán keresztül a i. sz. 6. században jutott el Japánba, így ez a két vallás több mint 1500 éve létezik egymás mellett és hat egymásra. Japán lakosságának körülbelül egy százaléka keresztény.

 

A japán állam és kormányzat

 

Államigazgatás

Japán parlamentáris demokrácia (1890-ben Japánban jött létre Ázsia első parlamentje), államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány 1945. május 3-án lépett hatályba. A parlament kétkamarás, 480 tagú alsó- és 257 tagú felsőházzal. A végrehajtó hatalom, azaz a japán kormány a parlamentnek felel tevékenységéért. Japánban jelenleg, a miniszterelnök hivatalaként működő Kabinetirodán kívül, nyolc minisztérium van. Japánban általános választójog van, minden 20. életévét betöltött japán állampolgár szavazhat.

 

A japán kormány honlapját a következő címen találja meg:

http://www.kantei.go.jp/foreign/index-e.html

 

Szintén ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe anyaintézményünk, a japán Külügyminisztérium honlapját, ahol Japán külpolitikájával, országunknak a világban betöltött szerepével, befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információt és friss híreket egyaránt talál (angol és japán nyelven):

www.mofa.go.jp

 

 

Önkormányzati igazgatás

Japán kilenc nagyobb régióra, ezek pedig 44 kormányzóságra (más néven prefektúrára), illetve kormányzósági jogú nagyvárosra oszlik. A régiók É-D-i irányban haladva a következők: Hokkaido, Tohoku, Kanto, Chubu, Kinki vagy Kansai, Chugoku, Shikoku, és Kyushu-Okinawa.

Számos magyar városnak van testvérvárosa Japánban. A japán és magyar városok közötti testvérvárosi kapcsolatokról itt tudhat meg többet.

 

Nyelv

 

A japán nyelv pontos eredete még mindig nem tisztázott, a legvalószínűbb, hogy a koreai nyelvvel és az altaji nyelvcsaláddal rokon. Szerkezetében ezekre a nyelvekre hasonlít, szavainak egy része pedig, éppúgy, mint az írása, a kínaiból származik (de annak nem rokona). A japán nyelv háromféle írásrendszert használ: az ideografikus, azaz jelentéseket rögzítő úgynevezett kanjikat (kandzsi), valamint az ezekből kialakult, leegyszerűsödött hangjelölő írást: a hiraganát és katakanát. Előbbit főleg a szavak ragozásához, toldalékolásához, utóbbit pedig idegen eredetű és hangutánzó szavak leírására használjuk. Valamivel több mint négyezer kandzsi írásjegy és 46-46 hiragana- és katakana-jel használatos a mai japán nyelvben.

A japán kiadványokban, könyvekben sokszor fentről lefelé és jobbról balra kell olvasni (és lapozni). 1942 óta a vízszintes írás is elfogadott. A japán nyelvben nincs kis- és nagybetű, nem használnak szóközt. A japán nyelv nehezen tanulható, kevés japán beszél jól idegen nyelveket, ezért odautazás előtt – vészhelyzetek esetére - érdemes megtanulni néhány alapvető japán szót és kifejezést. Ha ide kattint, egy hasznos és részletes japán szószedetet talál. Nyelvjárási különbségek vannak ugyan Japánban, de a standard, ’irodalmi’ nyelvet a legtöbb helyen beszélik.

oldal tetejére

Praktikus tudnivalók rövidebb távra Japánba utazóknak, turistáknak

 

Távolság Magyarországtól	kb. 9.000 kilométer (Budapest-Tokió) Utazás hossza: kb. 13 óra (repülőgéppel, frankfurti átszállással, a várakozást nem számítva)
Időeltolódás:	Március végétől október végéig 7 órával, október végétől március végéig pedig 8 órával van több Japánban, mint Magyarországon. (Japánban nem alkalmazzák a nyári/téli időszámítást és az egész ország ugyanazon időzónába tartozik.) Az aktuális japán időt többek között a következő honlapról tudhatja meg: http://www.timeanddate.com/worldclock/
Beutazás Japánba, vízumkötelezettség:	Érvényes magyar útlevéllel rendelkező magyar állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül Japánban. Figyelem! A vízummentesség 90 napnál rövidebb ott-tartózkodás esetében sem vonatkozik azon magyar állampolgárokra, akik Japánba munkavállalás, valamely hivatás vagy foglalkozás gyakorlása céljából szeretnének beutazni vagy anyagi ellenszolgáltatásért nyilvános szórakoztatást vagy sport-tevékenységet kívánnak ott folytatni. Bővebb információért kérjük, keresse fel nagykövetségünk konzuli osztályának honlapját. Teljes, minden részletre kiterjedő tájékoztatást a Japán Külügyminisztérium idevonatkozó honlapján talál, angol nyelven, az alábbi címen: www.mofa.go.jp/j_info/visit/visa/index.html
Mit lehet bevinni Japánba:	Japánba nem lehet bevinni kábítószert, fegyvereket és robbanóanyagokat, illetve robbanásveszélyes vegyszereket. Magyarországról nem szabad Japánba vinni nyers élelmiszert, húsárut még konzerv vagy por formájában sem, pirospaprikát csak bolti kiszerelésben, a számlával együtt ajánlatos. Gyógyszereket szintén lehetőség szerint bontatlan csomagolásban vigyünk be Japánba. Az itt felsoroltakon kívül az alábbi linkekre kattintva kaphat bővebb felvilágosítást azon termékekről, melyeknek behozatala Japánba tilos vagy csak korlátozott mennyiségben engedélyezett: http://www.customs.go.jp/zeikan/pamphlet/tsukan_e.pdf(angolul); http://www.customs.go.jp/zeikan/pamphlet/tetuzuki_e/index_tetuzuki.htm(elérhető angolul, oroszul, franciául, spanyolul, kínaiul és koreaiul, valamint japánul). Vámokkal kapcsolatos részletes információért tekintse meg a Japán Vámhivatal honlapját: http://www.customs.go.jp/index_e.htm (angolul).
Telefonálás: Ennek megfelelően:	Japán országkódja a 81, Magyarországé pedig a 36.   --Magyarországról Japánba indított hívások esetén a 00 81-et, --Japánból Magyarországra indított hívások esetében pedig a 00 36-ot, majd értelemszerűen a körzetszámot és a telefonszámot kell tárcsázni. Japán telefonszámokat gyakran úgy adnak meg, hogy körzetszám első számjegye nulla. Ez a nulla csak Japánon belüli híváshoz szükséges, ki kell hagyni, ha külföldről telefonál Japánba.
Éghajlat, időjárás:	A japán szigetvilág észak-déli irányban húzódik, ennek megfelelően a japán klíma és időjárás meglehetősen változatos képet mutat, az északi hideg-mérsékelttől a déli szubtrópusi égövig. Tokió körülbelül ugyanazon a földrajzi szélességi fokon található, mint Athén. Itt, valamint a fősziget, Honshu középső és nyugati területein aránylag enyhe a tél, kevés vagy egyáltalán nem esik hó, a nyár meleg és csapadékos. Az aktuális időjárást és az előrejelzéseket megtudhatja a Japán Meteorológiai Ügynökség honlapjáról: http://www.jma.go.jp/jma/indexe.html (angol nyelven)
Szokások, öltözködés:	Japánban általános a ’nyugati’ stílusú ruhák viselése, a tradicionális japán öltözéket, az úgynevezett ’kimonó’-t jobbára csak fontos ünnepeken és egyéb különleges alkalmakkor veszik fel, főleg nők. Az öltözködés tekintetében –különösen külföldiek számára- nagyjából ugyanazok az elvárások, mint ahogy az Európában megszokott.
Ételek, italok, étkezés:	A friss alapanyagok használata a hagyományos japán konyha egyik legfontosabb jellegzetessége. A legfőbb alapanyagok a rizs, a különböző halak és egyéb tenger gyümölcsei, valamint a zöldségek. A japán konyha ízvilága elsőre különösnek tűnhet az európai ízekhez szokott ember számára, mindazonáltal a jól elkészített japán ételek túlnyomó többsége könnyen emészthető, egészséges és finom. Japánban kedvelt ital a zöld tea, melyet mindenféle ízesítés nélkül fogyasztanak. A hagyományos japán rizsbor, a szaké mellett a sör is igen népszerű Japánban. A japán boltokban szinte minden, Magyarországon, illetve Európában megszokott ételt, italt, alapanyagot, zöldséget, gyümölcsöt, stb. meg lehet vásárolni (bár az árak magasabbak). A csapvíz a legtöbb helyen iható.
Egyéb hasznos tudnivalók:	--Japánban, különösen a nagyvárosokon kívül a külföldi gyakran kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tud angolul, illetve más világnyelven kommunikálni. Akár rövidebb, akár hosszabb időre látogat Japánba, mindenképpen érdemes néhány alapvető szót, kifejezést, köszönést megtanulni. Ehhez kitűnő segítséget nyújtanak a könyvesboltokban is kapható útikalauzok. A legalapvetőbb japán szavak, kifejezések egy válogatását itt tekintheti meg.   --Japánban baloldali közlekedés van érvényben, így az autók az út bal oldalán, a gyalogosok pedig (különösen ott, ahol nincsen járda, vagy az nagyon keskeny), a forgalommal szemben, a menetirány szerinti jobb oldalon közlekednek.   --A hálózati feszültség Japánban 100 V, a frekvencia pedig 50, illetve 60 Hz az ország különböző részein. Kérjük, tájékozódjon, ha Európából bevitt elektromos készüléket kíván Japánban használni.   --Az árak, különösen az élelmiszerek és a szolgáltatás ára Japánban magasabbak, mint az Magyarországon megszokott. Az általános forgalmi adó mértéke: 5 %, ez kevés kivétellel minden árucikkre és szolgáltatásra vonatkozik. Figyelem: az áruházakban, étkezdékben kiírt árak nem tartalmazzák az ÁFÁ-t, ezt a pénztárnál adják hozzá a számlához. Borravalót –ritka kivételektől eltekintve- általában nem kell adni Japánban.

 

Japánban tartózkodó magyar állampolgárok érdekeinek védelmét a Magyar Köztársaság tokiói nagykövetsége látja el. A Nagykövetség elérhetőségei a következők:

 http://www.mfa.go.hu/kulkepviselet/JP/jp/

 

Ha baj lenne:

 

Japán közbiztonsága világviszonylatban is jónak mondható. Betegség, baleset, tűz vagy egyéb vészhelyzet esetén a következő telefonszámokon tud segítséget kérni:

 

Rendőrség: 110 (díjmentesen hívható)

Tűzoltóság és mentők: 119 (díjmentesen hívható)

 

Figyelem: a telefonoperátor nem feltétlenül beszél idegen nyelven. Vészhelyzetben hasznos kifejezéseket

szószedetünk elején talál. Ha lehetséges, kérje egy japánul beszélő ember segítségét.

 

A tokiói rendőrség angol nyelvű telefonvonala: (03) 3501-0110 (hétfőtől péntekig, 8:30-tól 17:15-ig)

 

Léteznek speciális tanácsadó telefonvonalak is. Ezek közül a legismertebb a Tokyo English

Life Line, mely a 03-5774-0992 telefonszámon érhető el, és ingyenes, bizalmas tanácsadást, információt biztosít

angol nyelven.

oldal tetejére

Hasznos tudnivalók Japánban hosszabb távon tartózkodni szándékozóknak

 

Tartózkodási engedély, idegenrendészet:

Japánban hosszabb távon tartózkodni szándékozó külföldiek kötelesek az érkezéstől számított kilencven napon belül regisztráltatni magukat a helyileg illetékes önkormányzati hivatalban. A regisztrációs kártya két héten belül készül el. A kártyát mindig tartsa magánál és a hatóságok kérésére mutassa fel.

Bevándorlási ügyekben és a Japánban tartózkodó külföldiek nyilvántartásában is az Igazságügyi Minisztérium illetékes. A Japán Igazságügyi Minisztérium honlapját a http://www.moj.go.jp/ENGLISH/ URL-címen találja meg.

Hasznos jogi információk a japán jogi szabályozásról szintén az Igazságügyi Minisztérium honlapján található.

 

Társadalombiztosítás:

Ha rövidebb távra utazik Japánba, ajánlatos utasbiztosítást kötni. Ha egy évnél tovább tartózkodik Japánban, akkor kötelező, de rövidebb tartózkodás esetén is ajánlott (diákoknak kötelező!) a Nemzeti Egészségbiztosítónál megkötni a biztosítást. További részleteket, több információt a japán egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerről a Japán Társadalombiztosítási Ügynökség oldalán talál:

http://www.sia.go.jp/e/index.html

 

Adózás:

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény Magyarország és Japán között 1980 óta van érvényben. Ha adózással kapcsolatos kérdése van, keresse fel a japán adóhivatal angol nyelvű honlapját, a következő web-címen: http://www.nta.go.jp/foreign_language/index.htm

 

Ha valamilyen Japánnal kapcsolatos és Ön által fontosnak tartott információt hiányol erről az oldalról, kérjük, írjon a culture@bp.mofa.go.jp címre.

oldal tetejére

MAGYAR-JAPÁN ÚTISZÓTÁR

 

(A japán nyelvnek többféle latin betűs átírása létezik. Szójegyzékünkben magyar kiejtés szerint, teljesen fonetikusan írtuk át a japán szavakat. A legáltalánosabban használt, úgynevezett Hepburn-féle átírás magyarázata a szószedet végén található.

Az „a”-t kérjük „á”-nak ejteni.)

 

Segítségkérés, Nélkülözhetetlen szókincs, Hasznos kifejezések, Hasznos szókincs, Jelzések, feliratok, Pénz, Kapcsolattartás, Vásárlás, Városnézés, Közlekedés, Vonat, Szállodában, Étteremben, Éttermek, bárok, Ételek, Italok, Egészség, Számok, Időszámítás

 

Segítségkérés

Nélkülözhetetlen szókincs

Hasznos kifejezések

Hasznos szókincs

Jelzések, feliratok

Pénz

Kapcsolattartás

Vásárlás

Városnézés

Közlekedés

Vonat

Szállodában

Étteremben

Éttermek, bárok

Ételek

Italok

Egészség

Számok

Időszámítás

oldal tetejére

1125 Budeapest, Zalai u. 7. HUNGARY【MAP】

PHONE : +36-1-398-3100